Lassan 9 hónapja volt már, hogy részese lehettem az egyik legnagyobb csodának a földön. Anyuka lettem. Először. Az első pár hétben voltak nehezebb napok, hangulatváltozások, de szerencsésnek mondhatom magam, mert hamar összeszoktunk kisfiammal, és gördülékenyen zajlottak mindennapjaink.
Sajnos azonban, sok anyuka átesik a szülés utáni depresszió állapotán, vannak, akik könnyebben, vannak, akik nehezebben vészelik át az első napokat és hónapokat.
Nem egyszerű dolog szülővé válni. Mikor még a pocakban van a baba, eltervezzük milyen is lesz majd ha velünk lesz, hogy szépen végigalussza az éjszakát, idilli állapotok lesznek, minden úgy fog zajlani mint a karikacsapás. És akkor megjelenik a szülők életében egy kis lény, akiért felelősséggel tartoznak, az anyuka már nem érzi szabadnak magát, úgy ahogy addig, a kisember nem úgy alszik ahogy azt mi szeretnénk, mert néha hasa fáj vagy jön a foga. Nőnek, már csak hírből ismeri magát az anya, úgy érzi már sosem lesz a régi a teste, párja már sosem fog úgy ránézni, mint azelőtt.
A napok mennek egymás után, mindig ugyanabban a monotonitásban, sírás, tisztába tétel, szoptatás, altatás, megint sírás és így megy ez napokig, hetekig.
A kisbaba teljes egészében ki van szolgáltatva az anyukának, hiszen ő még képtelen egyedül létezni, sok anyukának viszont ez a rendkívüli felelősség egyszerre túl sok.
Milyen jelei lehetnek a szülés utáni depressziónak?
- Étvágytalanság és fogyás
- Álmatlanság, vagy ha alszik is a kismama, folyamatosan kimerült
- Meghatározhatatlan fájdalmak a testben (?)
- Félelemérzés, nem kívánt gondolatok, pánikrohamok
- Úgy érzi, hogy nem kapcsolódik a körülötte zajló eseményekhez
- Folyamatos rosszkedv, szomorúság, sírás
- Gyomorfájdalom, gyomorégés, fejfájás
Előfordulnak esetek, amikor az orvosi segítségre van szükség a depresszió leküzdésében, vannak azonban praktikák, amikkel segíthetünk magunk és partnerünk is, hogy könnyedebben vegyük az akadályokat.
Te is érezted elhagyatottnak, magányosnak magad a szülés után?
Kérlek, oszd meg velünk tapasztalataidat.
A következő részben megosztok veletek néhány praktikát, hogyan tehetjük könnyebbé ezt a nehéz időszakot.

Vedd fel velünk a kapcsolatot, itt könnyen megteheted, az űrlap segítségével! Katt!
Kapcsolódó bejegyzés:









Kedves Kati!
Akkor, ahogy kérted, ide is leírom, amit a másik helyen. Szóval az első gyerkőcünket közel tíz éve szültem. Akkor is hallottam már a szülés utáni depresszióról, de nem tudtam, hogy milyen változatos formában jelenhet meg. Nekem konkrétan fizikai fájdalmak és rosszullétek jelentkeztek, az orvosok szerint minden szervi ok nélkül. Minél több pihenést javasoltak, a legjobb tanács, amit egy neurológus doktornőtől (!) kaptam, hogy éjszaka ne szoptassam meg a kisfiamat, inkább aludjunk. Természetesen nem fogadtam meg. Fontos, hogy az anyukák és a család is felismerjék, mivel állnak szemben. Ezért nagyon fontosak az ilyen cikkek. A sok kéretlen “jó tanács” néha többet árt, mint használ.
Üdvözlettel: Anikó
Kedves Anikó,
Nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk történetedet, és örülök, hogy egyetértesz azzal, hogy szükség van az anyukáknak támogatásra. Ebben szeretnénk segíteni. Örülök, hogy nem fogadtad meg a “Jótanácsokat” és hallgattál saját megérzéseidre és kisfiadra. Igen, a kisbabák sokkal okosabbak, mint mi vagyunk, jeleznek felénk szavak nélkül is. Ez az időszak nagyon fontos, a kisbaba ilyenkor tanulja meg hogy bízzon az emberekben, és természetesen az anyuka az, aki által ezt a nagyon fontos dolgot elsajátítja.
Szeretettel, Kati