Ki is vagyok én?
Hős Katalin
Gondolkodtam, hogyan is tudnék bemutatkozni, egy ilyen jellegű oldalon, és arra az elhatározásra jutottam, hogy röviden J. Honlapomon (www.relaxweb.hu) bővebben is írok magamról, ha esetleg valakit érdekel, kérem, olvassa el.
Hős Katalin vagyok, Pécsett 1979. július 4.-én születtem és a világ számos táján jártam, éltem.
Kapcsolat a kineziológiával
A kineziológiával 19 éves koromban ismerkedtem meg, mert tudtam, saját magamon csak én magam tudok segíteni, de éreztem, kell egy kis külső segítség. Egész iskoláskoromat végigkísérte az önbizalomhiány, szorongás, és ezt sajnos azt kell mondanom, az itthoni iskolarendszernek és néhány tanáromnak „köszönhettem”. Rettenetesen féltem attól, ha felelni kellett, szóban mindig rosszul teljesítettem, sokszor el is sírtam magam, de ezt tanáraim többször gúnnyal fogadták, nem segítettek, hanem inkább tovább erősítették bennem az önbizalomhiányt. Írásban mindig, minden rendben volt velem, szóban viszont szenvedés volt minden pillanat.
És ami ebből engem kizökkentett…az a 2 év Egyesült Államok, ahol 16-18 éves koromig voltam, és ott is érettségiztem. Nagyon nagy önbizalmat adott. Sok rosszat mondanak a kinti oktatásról, de annyi biztos, hogy a gyerekekben azt erősítik, amiben jók és erősek, megtanítják, hogyan kell előadni, beszélni mások előtt, támogatják, együttműködnek velük.
Ezek után, hazatérve már sokkal felszabadultabb voltam, de éreztem, vannak még bennem néha előtörő félelmek. Ekkor kerestem fel egy kineziológust, aki elindított egy -addig ismeretlen- úton. (ezt követte még a Tarot tanulása, Reiki, Feng Shui és még sok más). Azt hittem az első egyetemem után (ami közgazdasági egyetem volt), nem tanulok tovább, de azt kell hogy mondjam, azóta is tanulok és fejlesztem magam. Annyi, de annyi minden van a világban, amit még meg kell ismernem, és ezeket az ismereteket szeretném átadni annyi embernek ahánynak csak tudom, és szeretnék segíteni, abban, hogy felszabadultabban, boldogabban tudjanak élni.
Jelenleg kisfiamat nevelem (aki 2009.május 3.-án született)… és ő is nevel és tanít engem, Life Coaching-ot és NLP-t tanulok, továbbá Pécsett és Komáromban is tevékenykedem Kineziológusként.
Elérhetőség: hoskati(kukac)lelekpatika.hu, +36209369844
Folyt.köv…
Kis Tahi Mária
Hogyan kerültem kapcsolatba a kineziológiával?
A könnyebb érthetőség kedvéért egy rövid, a kineziológia szempontjából lényeges önéletrajzzal kell kezdenem.
Kis Tahi Máriának hívnak és 1970-ben születtem Pécsen, dongalábbal. A későbbiekben arthrogryposis diagnosisal, több korrekciós műtéten mentem keresztül. Maga a betegség, az állapot kemény kihívás volt számomra. Több negatívummal találtam magam szemben az életem során, de mindíg tudtam, hogy meg kell őriznem nyitott pozitív gondolkodásom. Ennek köszönhetem, hogy az állapotom sokáig stagnált. Azonban 2009 év elején már allig bírtam vonszolni magam. Az orthopediai orvosom javaslatára részt vettem egy rehabilitációs programban, aminek következménye a természetes állapotrosszabodás lett.
És akkor most lépjünk vissza pár évet: két évvel ezelőtt egy igen kedves barátom természetgyógyászatra, egészen pontosan reflexológiára adta a fejét. Eleinte gyakorolt a talpaimon, aztán segítő szándékkal masszírozott. A kezelések alkalmával nagyon nagy hatást gyakorolt rám, őszinte érdeklődő kérdéseivel, figyelmességével. Egy alkalommal felvetette, hogy mennyivel egyszerűbb lehet a gyógyulási folyamat, ha magán tud segíteni az ember. Elgondolkoztam és hamarosan belevágtam az alternatív gyógyászat sűrűjébe. A bioenergetika a kézrátétel, és egyéb furcsaságok amúgy sem álltak távol tőlem. Azonban ráébredtem, hogy amíg önmagamban nem tudok rendet tenni és nem ismerem magam igazán, nem várhatom el senkitől, hogy engem ismerjen, szeressen, elfogadjon. Tehát a legfontosabbnak azt éreztem, hogy lekerüljön rólam az álarc, melyet a társadalom és egyéb hatások következtében önmagamra erőltettem, mint egy páncélt.
A páncél mögé sikerült belátnom és ma már tudom, hogy minden ember álarcot növeszt magának. Azonban van aki ezt bevallja és azon kezd el dolgozni, hogy a tükörben már az eredeti arcát láthassa, akad aki tudja, hogy álarcot hord, de levetni ezt nem képes és végül van aki az álarcát élete végéig tagadja.
Kineziológus, Life-coach 
Nagyon okos dolgok ezek… az elso oldalt el olvastam s maris be regisztraltam…
Szia Kati!
Nagyon jó az Újévi süti recept,nagyon tetszik!
Kipróbálom!
Erás
Gratulálok sok szeretettel ehhez a csodálatos oldalhoz! Már a Facebook-on felfigyeltem a bejegyzésre, – nagyon örülök, hogy van, aki még tud (velem együtt) pozitívan is szemlélődni ebben az időszakos zűrzavarban.
Nagyon szép írások, nagyon igényes kivitelezés, mély gondolatok!
A Szeretetről “mint olyanról” talán még csak annyit, hogy a Bibliában Isten saját Magát nevezi a Szeretetnek. (Azt hiszem, János apostol újabb leveleiben valahol, – elnézést, ha tévednék.) Azt is írja a Biblia, hogy “aki szeretetben van, Istenben van, és Isten is őbenne”. Ez az én olvasatomban annyit jelent, hogy aki törekszik a jóra, az igazságra, becsületes életre, az mind Istenben van, és része A Szeretetnek.
Mindenből a legeslegjobbakat kívánom barátsággal, tisztelettel: Szénásiné Tasnádi ANi.
Kedves Ani!
Nagyon kedves amiket írtál, nagyon örülök, hogy tetszenek az írásaink.
Kérlek oszd meg velünk, ha valamilyen téma kifejezetten érdekelne és megpróbáljuk azt is belevenni a cikkek közé 
Minden jót kívánok én is mindenki nevében a Lélekpatikától
Kedves Kati!
Akkor, ahogy kérted, ide is leírom, amit a másik helyen. Szóval az első gyerkőcünket közel tíz éve szültem. Akkor is hallottam már a szülés utáni depresszióról, de nem tudtam, hogy milyen változatos formában jelenhet meg. Nekem konkrétan fizikai fájdalmak és rosszullétek jelentkeztek, az orvosok szerint minden szervi ok nélkül. Minél több pihenést javasoltak, a legjobb tanács, amit egy neurológus doktornőtől (!) kaptam, hogy éjszaka ne szoptassam meg a kisfiamat, inkább aludjunk. Természetesen nem fogadtam meg. Fontos, hogy az anyukák és a család is felismerjék, mivel állnak szemben. Ezért nagyon fontosak az ilyen cikkek. A sok kéretlen “jó tanács” néha többet árt, mint használ.
Üdvözlettel: Anikó
Kedves Anikó,
Nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk történetedet, és örülök, hogy egyetértesz azzal, hogy szükség van az anyukáknak támogatásra. Ebben szeretnénk segíteni. Örülök, hogy nem fogadtad meg a “Jótanácsokat” és hallgattál saját megérzéseidre és kisfiadra. Igen, a kisbabák sokkal okosabbak, mint mi vagyunk, jeleznek felénk szavak nélkül is. Ez az időszak nagyon fontos, a kisbaba ilyenkor tanulja meg hogy bízzon az emberekben, és természetesen az anyuka az, aki által ezt a nagyon fontos dolgot elsajátítja.
Szeretettel, Kati
Ez igaz ! Változtasd meg magad és akkor megváltozik körülötted a világ !Gondold el és hajsd végre , meg lesz róla a meggyőződésed , hogy ez igy igaz ! Üdv.Ircsi
Épp itthon áll egy jó nagy adag medvehagyma, és most legalább megtudtam, hogy mi is a legjobb tartósítási módja. Azért szárítok is le, mert az biztosan jó sokáig eláll, de kipróbálom az olajos-sós verziót is. Köszönöm az ötletet és a hasznos cikkeket! További sok sikert a honlaphoz és a munkátokhoz!
Kedves Helga!
Köszönjük a hozzászólásodat! Remélem sikerrel járt a medvehagyma eltevés.
Jó egészséget kívánok, kívül és belül egyaránt!
Halló, erről nem lehetne egy kicsit bővebben ??
Elolvastam a Relaxwebet is… de még még még… Köszi 
…igaz,h. a lelki fejlődés idején nem célszerű megtalálni az ú.n. igazit.Mert 1 évvel a válásom után még kerestem önmagam, és ekkor találkoztam a nagy ,,Ő-vel,,,és bármennyire is úgy éreztük,h.megtaláltuk a másik felünk,boldogok voltunk, szerettük , kiegészitettük egymást, követtem a megrögzött ,régi viselkedésmintákat,…
észre sem vettem, és beleestem ugyanabba a csapdába,…őt is elveszitettem.Még mindig nem tanultam meg a leckét. Nagyon nehéz eligazodni a tudatalattink útvesztőin.Most olvasom Ruediger Schache: A szívmágnes titkai c.könyvét, és nagyon sok mindent megértettem, a miértekre választ kaptam .Ajánlom mindenkinek. Most próbálok ,,állítani ,, a szívmágnesemen, és a régi rossz beidegződéseken, hátha legközelebb jobban sikerül:).Tisztelettel:Edit
Nem hiszem,h. a megcsalás a legjobb út a boldogság megtalálásához. Ha valamelyik fél nem boldog a kapcsolatban, a félrelépés nem old meg semmit,inkább csak bonyolítja a helyzetet.Szerintem az őszinte beszélgetés sokkal inkább célravezető, persze,csak akkor,ha mindketten őszinték egymáshoz.
Sajnos, a világ úgy hozta,h. a nők tényleg ,,elférfiasodtak,,… manapság egyre több az erős,emancipált,önálló nő ,és ,ha jobban megvizsgáljuk többségük egyedül ,vagy a gyermekeivel él. A férfiak általában félnek tőlük,nem érzik magukat igazi,erős férfinak a domináns nő mellett.Szerintem, ha nőiesebbek lennénk(nem a külsőre gondolok,hanem a belső tulajdonságokra,mint érzékenység, gondoskodás, odafigyelés,stb. ),sokkal inkább a férfiak újra igazi férfiak lennének mellettünk.
Tisztelettel:Edit
Érdekes téma. Nálam az a helyzet, nem vagyok valami nagy szövegelos típus, de most írok, hogy megköszönjem ez a kiváló bejegyzést.
Én sem a félrelépésben hiszek, hanem a problémák megbeszélésében s mindkét fél!!!!!! részéről a törekvésben, hogy a párjának örömet szerezzen. Az sem elhanyagolandó, hogy a szeretetünket ki kell fejezni egymás iránt. Ha ez csak az egyik fél részéről történik és a másik hárít, ott már nem érdemes erőlködni, mert nincs miért. Kihűlt. Ennek több oka lehet: már elvégezték a feladatot, ami egymással volt, vagy két össze nem illő ember egymás mélyebb megismerése nélkül élt együtt és még lehetne sorolni. Többféle megközelítés létezik. Üdvözlettel: Mária
A PARLAGFŰ VÉDELMÉBEN
Megint verik a lármafát. Most, a nép közellenségévé kikiáltott parlagfű, a papírnyár és az összes virágzó fa levegőben szálldogáló virágpora ellen kongatják a harangokat. Az asztma, allergia rohamos terjedéséért a szerencsétlen parlagfüvet teszik meg egyes számú közellenségnek, s riogatják vele a lakosokat. Tudom, borzasztó a kivörösödött, könnyező szemű, orrfúvásban szenvedők látványa, de!
Ha jól belegondolunk, akkor a teremtő globálisan teremtette meg ezt a világot virágporostól, poratkástól, fástól-bokrostól és emberestől együtt. Érdekes, hogy évezredeken át nem is hallottunk allergiáról. Szépen együtt éltünk az allergénekkel, amit hangsúlyozok: időtlen idők óta szimbiózisban él velünk, a természet koronának kikiáltott környezet és önpusztító lényekkel.
Miért van az, hogy egyeseknek semmi köze az asztmához, allergiához? Velem együtt, szemtelenül jövünk-megyünk, szívjuk a gaz virágport, az autók bűzét, a politika és média mocskát magunkba, mint az anyatejet, s mégsem tüsszengetünk?
Miért van az, hogy sokan már csecsemőkorban elkezdik asztmás, allergiás rohamaikat, s életük végéig szenvednek ebben a népbetegségben?
Megmondom miért:
Ha szomatikusan nézzük a dolgokat, akkor az A vércsoportúak alkatilag egyenesen a stresszre hajlamosak, s a stresszhelyzetek váltanak ki belőlük allergiás rohamokat. A B vércsoportúak viszont az elfogyasztott táplálék által válnak hajlamossá az allergiára. Az AB vér-csoportúaknak olyan magas az immuntoleranciája, hogy a leginkább környezet és stressz-tűrők, és kétszeres mennyiségű antitest áll rendelkezésükre az allergének legyőzősére.
Fizikálisan a pollenek, porban található lektinek, kölcsönhatásba lépnek belégzéskor a szervezet antitesteivel, amik a hisztamin felszabadítása mellett más kémiai allergéneket is kibocsátanak (kinineket), amik a garat nyálkahártyának vizenyőjét, a tüdő hörgőcskéinek görcsét, orr nyálkahártya és a szem könnyezését váltják ki.
Akinek pechje van, az A vagy B vércsoportú és messzire kerülnie kell a stresszhelyzeteket, allergiás reakciót kiváltó étkeket. Lásd: PETER D’ADAMO: Az ABO terv.Az utóbbi tíz évben a nyugodt, tespedt életmódból hirtelen a vadkapitalizmus és az új korszellem számos kihívása zúdult a magyar társadalom nyakába. Ezt a kevésbé stressztűrők pánikkal, stresszel, depressziós rohamokkal élik meg, s ezt az élethelyzetet kiárasztják családjukra és környezetükre is.
Egyes jóslások szerint, pár éven belül a lakosság 70-80%-a fog allergiában szenvedni. Már most 2 milliónyira saccolják az allergiások számát. Az ötvenes évek elején városunkban a 10 tantermes iskola és az L épületek közötti, jó kilométeres területet összefüggő parlagfű erdő borította. Csapásokat vágva, bele, jártunk a parlagfűtengeren át, az utat lerövidítve, a suliba. A városban gyorsan növő több ezer papírnyárfa ontotta a pollent tartalmazó vattát.
Mi, akkor még hírből sem ismertük az allergia, asztma fogalmát. Boldog együgyűségben építettük a Rákosi apánk által ígért kommunizmust. És most, a nagy szabadság létbizonytalansággal, munkanélküliséggel, a megélhetési bűnözéssel, kiszorítósdival, médiamérgezéssel önt nyakon bennünket. Ha mindenki esze, munkabírása, leleményessége szerint megtalálja a neki kijelölt helyét a világban, akkor kizárva magunkból a stresszt, elfeledhetjük az allergia rémét.
Ha megteremtjük a belső és külső egyensúlyt, ha elkerüljük a konfliktushelyzeteket, s nem akarunk mással olyat tenni, amit magunknak nem kívánunk, akkor békességben élhetünk a külvilággal, és nem kell kampányszerűen százával csokorba kötve kihuzigálni a szerencsétlen parlagfüvet. A parlagfű és a virágzó fák teszik a dolgukat: mézelő méheknek adnak alapanyagot. Ők nem bántanak bennünket, csak figyelmeztetnek rá, hogy valamit nem jól teszünk, letértünk a számunkra kijelölt helyes útról.
És mi erre a reakciónk? A jó szándékot a növényzet kiirtásával toroljuk meg. A parlagfű után majd allergének híján kialakul a rezisztencia jelenség válfaja, és az eddigi allergének helyét a gyümölcsfák, a bodza, a kerti virágok pora veszi át, és ha szépen sorjában kiirtogatunk minden növényzetet, nem lesz a méheknek mézelő legelő, nem lesz méz, nem lesznek gyümölcsök, aztán a búzára is sor kerül, nem lesz kenyér, de az allergia az marad. Majd a kipusztított növényi allergének híján egymásban keressük allergiánk okát, és az ősi elfojtott gyűlölet az emberiség kiirtásához fog vezetni.
Éppen ezért a nótával szólva: „Ne vágj ki minden fát!…”
2000 július Bogumil
Az előbb feltett cikket,mint gyakorló természetgyógyász annak tudatában tettem közzé anno,mert már akkor tudatában voltam,hogy a parlagfű,pontosan az allergia ellenszere a homeopatia elve szerint.