Fontosnak hitt dolgokat hajszolunk

Valamit elrejtettél magadban, de olyan régen tetted ezt, hogy elfelejtetted azt is, hogy elrejtetted. Már nem emlékszel erre a valamire, ezért azt sem tudod, hogy ez a valami hiányzik. Csak vánszorogsz és boldogtalan vagy. Nap-nap után éled az életed. Hajtod magad és fontosnak hitt dolgokat akarsz elérni, de mindig van egy kis üresség. Mindig hiányzik egy kicsit valami. Ezt a valamit próbálod kitölteni valamivel. Keresgéled a kirakós hiányzó darabkáját, de még csak azt sem tudod, hogy kirakózol. Boldogtalan vagy, ezért próbálod betölteni ezt az űrt. 

Sokan vagyunk és sokféleképpen tesszük ezt. Van, aki karriert akar csinálni, mert abban látja a megoldást. Van, aki a családalapításban. Sokan a barátokban keresik ezt. Esetleg a bulizásban. Sokan a párjuktól várják el a boldog beteljesedést. Van, aki azt hiszi, ha megtalálja a tökéletes párt önmaga számára, akkor megvan a hiányzó darabka is. Sokan azt hiszik, hogy a pénz tölti ki ezt az űrt. Amint megkapjuk ezeket, egy darabig valóban abban az illúzióban élünk, hogy megvan a hiányzó darabka. Boldogok vagyunk végre! De ez az illúzió nem tart örökké, ezért újabb célokat keresünk, amitől várjuk a megoldást, a boldogságot. És kezdődik minden elölről. Mindig van valami hiba a képletben. Mindig van valami, ami nem stimmel. Még mindig hiányzik valami. De mi? És miért?

Mert olyan helyen keresed, ahol sohasem fogod megtalálni. Mert mindig kívül kerested eddig. Valakiben, vagy valamiben. Magadon kívül. A karrierben, a gyerekekben, a párkapcsolatban, a párodban, a szeretődben, a pénzben, az ikerlángban és csomó mindenben. Egy darabig ez a keresés hajt és mész előre, mert nagyon erős a késztetés. Persze nem tudsz róla, hiszen arról sincs fogalmad, hogy keresel, de hajtasz és küzdesz. Mész előre. Ha már nagyon kétségbeesett és elkeseredett vagy és már nagyon nagy az űr, akkor a függőségekben keresgélsz. A zabálásban, a drogokban, az alkoholban, a szerencsejátékokban, vagy akármilyen függőségben, de ott sem találod. Igazából azt sem tudod, hogy keresel. Már csak a boldogtalanságot érzed. De mit keresel valójában? Mi hiányzik a boldogságodhoz? Mi hiányzik igazán?

Önmagad. Nem az, akit hiszel, hogy vagy, hanem az igazi éned. Aki igazából vagy. A sallang nélküli éned. A hitrendszereid nélküli te. Az az éned, akiben nincs benne mások szabályrendszere, mások elvárása, mások hitrendszere. A saját eszenciád keresed. Ha ezt megtalálod, akkor fogod magad boldognak és teljesnek érezni. Ezt sohasem fogod rajtad kívül megtalálni. Ezt csak önmagadon belül találod meg. Hogy hogyan?

Már azzal elindítod a folyamatot, hogy felismered azt, hogy rajtad kívül sohasem fogod megtalálni a boldogságod, a hiányzó darabkát a kirakóból. Ne kívül keresgélj! Soha senkiben és semmiben nem fogod megtalálni, mert nincs még egy olyan, mint TE, ezért soha senkiben és semmiben nem fogod megtalálni. Csak hasonló van, de nem fog kielégíteni a hasonló. Egy darabig talán igen, de előbb-utóbb rájössz, hogy még mindig nincs meg, amit keresel és tovább fogsz keresgélni. Ne kívül keresgélj! Indulj el önmagad keresni és akkor érezni fogod, hogy IGEN! MOST VAGYOK JÓ ÚTON!