Függőség már gyerekkorban

Kütyüfüggőség

Ez függőség?

Igen! Sajnos ez függőség. Nem tudnak a gyerekek meglenni egyetlen napot sem az okostelefon és a számítógép nyújtotta online világ nélkül és egyre több időt akarnak ebben az online térben tölteni. Amikor a kütyü világában vannak, akkor annyira beleolvadnak, mintha benne élnének és a részesei lennének az eseményeknek. Ilyenkor mindig látni a csillogást a szemükben. Úgy érzik, hogy ebben tudnak csak igazán élni. Itt felszabadultak és gondtalanok. Ezt a csillogást mi szülők nagyon kevésszer tudjuk biztosítani számukra, és nem azért, mert nem akarjuk és nem azért mert nincs lehetőség rá, vagy mert nincs kedvünk hozzá, esetleg nincs időnk, hanem azért, mert mi nem tudunk olyan ingereket biztosítani számukra, mint amit ezek a virtuális programok tudnak.

Ki a hibás a függőség miatt?

És akkor most kezdjük el hibáztatni azokat az embereket, akik ezeket a programokat megírták és kitalálták? Vagy kezdjük el hibáztatni a társadalmat? Kezdjük el hibáztatni a gyerekeket, hogy beszippantja őket ez a függőség és mindezt nem veszik észre és nem hallgatnak ránk? Szidjuk meg a gyerekeinket? Hibáztassuk önmagunkat, mert hagytuk, hogy kialakuljon a függőség náluk? Megelőzhettük volna? Talán. De a hibáztatással nem oldunk meg semmit és a gyermekeink ugyanúgy függők maradnak.

Van haszna is a függőségnek

Erre sokan azt mondják, hogy ez hülyeség! Semmi előnye nincs a függőségnek! Pedig de. Van haszna a függőségnek. Például sok gyerek elkezd önállóan tanár nélkül angolt tanulni azért, hogy megértse a játékban előforduló angol nyelvezetet. Angol nyelvű videókat néz annak érdekében, hogy mindent elsajátítson a játékkal kapcsolatban, de mivel nem érti, hogy mit mondanak, ezért megpróbálja lefordítani a szöveget. Szóval van haszna a függőségnek még akkor is, ha most nem vesszük észre, hogy mi az.

De ettől ez még függőség.

Mivel okozok kárt?

Nagyon nagy dilemma ez a függőség kérdés. Nagy harcot vívunk szülőként önmagunkban azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezeljük a függőség problémáját? Hogyan tudjuk megszüntetni a függőséget úgy, hogy közben ne okozzunk károkat? Mivel okozunk nagyobb kárt?

Talán azzal, hogy úgy harcolunk a függőség ellen, hogy megtiltjuk a kütyüt? Vagy azzal, hogy hagyjuk kütyüzni őket és elrepül felettük az igazi élet?

Mit tehetek a függőség ellen?

Mindenhol azt írják, hogy úgy lehet ezt a fajta függőséget megszüntetni, ha beszabályozzuk a gyerekek kütyüidejét. Módszeresen eltereljük a figyelmüket a kütyüről. Programokat szervezünk nekik, pl.: közös családi programokat, de már ezt is egyre kevesebbszer akarják, mert kényszernek élik meg. Szabályokat találunk ki.

A szabályok követése az egész család számára egy óriási feszültségforrás. Ellentétes érdekek feszülnek egymással szemben. A gyermek nem érti, hogy miért tiltják, hiszen számára ez jelenti a legnagyobb örömforrást. Ebben tud élni csak igazán. Az, hogy ez káros fel sem fogja. Ő csak annyit vesz észre az egészből, hogy van egy dolog, amit nagyon szeret és ezt a dolgot tiltja neki a szülő. „Majd ha felnőtt leszel megérted és akkor fogod értékelni igazán!” -mondjuk szülőként és mondták nekünk is, amikor gyerekek voltunk. De engem ez nem érdekelt és a mostani gyerekeket sem érdekli. És ne gondolja senki, hogy majd amikor felnőtt lesz, akkor jobb lesz neki. Nem lesz, mert ott marad benne a harag a szülő felé, mert tiszta szívvel és lélekkel nem csinálhatja azt amit szeret. Nem engedték ÉLNI SZABADON!

Nagyon szerettem filmeket nézni. Most felnőttként akárhányszor meg akarok nézni egy filmet, ott van bennem a rossz érzés, hogy nem helyes, amit csinálok. Pedig csak egy filmről van szó.

Sokkal nagyobb kárt okozunk a tiltással, mint azt sokan feltételezik. Én nem vagyok a tiltás híve és ráadásul ezzel a függőségnek az oka nincs megszüntetve.

Persze nem lehet hagyni, hogy szemet hunyjunk az egész felett és hagyjuk, hogy a függőség érvényesüljön, mert az sem megoldás. De az egészséges egyensúlyt erőszakkal nem lehet fenntartani. Az sohasem lesz egyensúly. A függőség lelki okait kell felkutatni! Ha az megvan, akkor fog a gyermek érdeklődése nyitni másfelé.

A függőség eltolása egy másik időpontra.

Van egy rossz hírem. A tiltás és a figyelemelterelés nem szünteti meg a függőséget, csak eltolja egy másik időpontra.

Már gyerekkorban foglalkozni kell a függőség problémájával, mert a tiltás csak eltolja a problémát és majd később, talán felnőttkorban jelentkezik a függőség, amikor már nem fogod látni, hogy mihez nyúl gyermeked, csak akkor, amikor már nagyon szembetűnő a probléma és amikor már nagyon benne van.

A függőséget nem eltakarni kell, nem a szőnyeg alá kell söpörni. Azzal, hogy tiltjuk a gyereknek a kütyüket, még nem szűnik meg a függőség. Csak eltolódik egy másik időpontra, amikor már sokkal nehezebb dolgunk van és még az is előfordulhat, hogy a gyerekünk életébe kerülni. A családomban nem egy anyát láttam sírni, aki elvesztette a felnőtt gyeremekét, mert a függőségbe belehalt. Évekig voltak tehetetlenek ezek az anyák, mert látták a gyermek függőségi problémáját és nem tudtak tenni ellene semmit, atz viszont érezték, hogy halál lesz a vége és mélységes gyász. Nincs az rendben, hogy a szülő temeti a gyermekét.

A függőség kialakulásának lelki okai vannak

A függőség meglétének oka van. És nem az, hogy nem foglalkozunk a gyerekekkel. Vannak olyan gyerekek, akiket nem tud beszippantani a kütyüvilág függősége és nem azért, mert olyan szuperül nevelik a szülők a gyereket. Családon belül az egyik gyerek a függőség rabja, a másik gyerek 1 órán belül megunja a kütyüt és kimegy játszani, mert egyszerűen nincs dolga ezzel a függőség kérdéssel. 

Mint minden fügőségnek, ennek az oka is a tudatalattiban keresendő. Valamilyen pozitív érzést, amit a függőség tárgya tud biztosítani, megrögzötten érezni akar annak érdekében, hogy valami nagyon rossz érzést, amit a tudatalatti tárol elfedjen vele. Ezt a tudatalatti mélyén rekedt nagyon rossz érzést meg lehet találni. Gyerekkorban gyorsabban is, mint a felnőttek esetében. Szóval van megoldás! Gyorsabb és egyszerűbb, mint gondolná!